Start   │   Antológiák   │   Bibliográfia   │   Link  

 

A


Szerzők

BA

Jovan Dučić

Milan Rakić

Vladislav Petković Dis

Miloš Crnjanski

Ivo Andrić

Desanka Maksimović

Vasko Popa

Danilo Kiš

Milorad Pavić

MA

Sima Pandurović

Miodrag Pavlović

Dobrica Ćosić

 

Antológia

Poezija moderne
i modernizma


Szakirodalom

Milosevits Péter:
A szerb irodalom rövid története


Milosevits Péter
A szerb irodalom története
Budapest
Nemzeti Tankönyvkiadó
1998. 389–521.

Skerlić, Jovan:
Istorija nove srpske književnosti,
Beograd, 1912. (vonatkozó fejezetek)

Deretić, Jovan:
Istorija srpske književnosti,
(vonatkozó fejezetek)

 

Miloš Crnjanski

(1893–1977)

BA

Ithaka lírája – Lirika Itake
1920

Örökös vándorlások (Első könyv) – Seobe
(Pva knjiga)
I. 1929.


MA

Čarnojević naplója – Dnevnik o Čarnojeviću
1921

London regénye – Roman o Londonu
1945 (megj. 1971)

Örökös vándorlások – Seobe
I. 1929, II. 1962

 

Versek

Prológus

Az Ithaka lírája (1920. Lirika Ithake) című kötet bevezető verse

Láttam én Tróját, s láttam mindent,
tengert és partot lótusz-díszben,
s visszatértem, magamban.
Itthon, Ithakán, én is ölni akartam,
ám itt nem szabad;
hadd mondjak legalább
újfajta dalokat.

Otthonom: kocsma, kupleráj,
az élet a földön mindenütt fáj –
csak az optimistáknak nem!
Eladott jogok dalnoka nem leszek,
s nem érdekelnek a szent tehenek.
A szomorúakhoz szólok:
a szomorúság mindent betemet.

Nem vagyok honfi harsona.
A poéta-hírért sem vagyok oda.
Nem vagyok jobb, mint Krleža  és Ćurčin.
A nemzet kalapján a bokréta.
Sorsom régimódi.
A dalaim viszont újak.

De: vagy jön az életünkkel valami új is,
s lelkünk egy fokkal magasabbra száll,
az égen, mely, odafönn, csillagosan áll,
vagy velünk együtt dalt, Ithakát, mindent,
elvisz az ördög úgyis.

      Milosevits Péter ford.

Kommentár

Az első világháborúban ledőltek az elefántcsonttornyok. A szecessziós szimbolisták megengedhették maguknak, hogy arisztokratikusan rálegyintsenek a sivár élet méltatlanságára. A háborúból jövő fiatalok már felháborodtak a bágyadt szirmok felett ernyedten borongó széplelkek tökéletesre csiszolt ritmusú és csengően rímelő verseitől. A korai modernizmus szépségkultuszát az avantgárd lázadás váltotta fel.

A új hang szerb nyelven Miloš Crnjanski Ithaka lírája (1920. „Lirika Itake”) című verseskötetében szólalt meg. Ithaka: Odüsszeusz hazája, a bolyongás és a hazatérés szimbóluma. Csakhogy Crnjanski keserű iróniával azt hangsúlyozza, hogy Ithakát a hazatérő Odüsszeusz szétdúlt állapotban találta (a házát ké­rők lepték el stb.).

Szimbolikus a kötet első ciklusának a címe is: Vid-napi versek („Vidovdanske pesme”). Vid napja: június 28. – a rigómezei csata („a szerb Mohács, 1389), szerb nemzeti történelmi (bal)sors jelképe. De június 28. az 1914-es szarajevói merénylet dátuma is (az első világháború kitörésének közvetlen előzménye).

Ennek a ciklusnak a nyitóverse a Prológus.

A háborúból jövő lírai hős nem tud „leszámolni a kérőkkel”, nem tudja helyreállítania a rendet a házban. Nem a nemzeti romantika idején éneklő hazafias bárdok utóda ő. Az „Ithaka lírája” költője a szétdúlt házban és a világban való otthontalanság kétségbeesett érzését fejezi ki.

Összehasonlító kipillantás

Crnjanski Prológus című versét érdemes összevetni Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű versével, amely szintén „prológus”: az Új versek (1906) című kötet előhangja.

 Ady Endre
Góg és Magóg fia vagyok én…

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Megjegyzés

A Csongrádon született és Temesváron érettségizett Crnjanski jól tudott magyarul, Ady költészetéről esszét írt, tehát nem lehet kizárni, hogy a Prológus keletkezésében és képalkotásában Ady-hatás játszott közre (függetlenül attól, mennyire volt ez tudatos vagy nem).