Start   │   Antológiák   │   Bibliográfia   │   Link  

 

A ta


Szerzők

BA

Jovan Dučić

Milan Rakić

Vladislav Petković Dis

Miloš Crnjanski

Ivo Andrić

Desanka Maksimović

Vasko Popa

Danilo Kiš

Milorad Pavić

MA

Sima Pandurović

Miodrag Pavlović

Dobrica Ćosić


Antológia

Poezija moderne
i modernizma


Szakirodalom

Milosevits Péter:
A szerb irodalom rövid története


Milosevits Péter
A szerb irodalom története
Budapest
Nemzeti Tankönyvkiadó
1998. 389–521.

Storija
Petar Milošević
Storija srpske književnosti
Beograd
Službeni glasnik
2010. 782–792.

Deretić, Jovan:
Istorija srpske književnosti,
(vonatkozó fejezetek)

 

Danilo Kiš

(1935–1989)

 

BA

Bašta, pepeo (1965. „Hamu, kert”)

 

MA

Rani jadi (1970. „Korai bánat”)

Peščanik (1972. „Fövenyóra”)

 

***

Az „esztétizáló” irányzat nemzedékéhez tartozik, s művei jól értelmezhetőek voltak a modernizmus fogalmaival is. Ám a posztmodern kategóriái ugyancsak illenek rájuk, elsősorban formai tekintetben. A kapocs modernizmus és posztmodern között Kiš esetében: „nagy elbeszélések” megszólaltatása (fasizmus, kommunizmus), de egyben dekonstrukciójuk is, a posztmodern áldokumentum-regény formájában: Peščanik (1972. „Fövenyóra”), Grobnica za Borisa Davidoviča (1976. „Boris Davidovič síremléke”).

Családi trilógia

Bašta, pepeo (1965. „Hamu, kert”) – folyamatos szövegű regény, tipográfiai módon tagolt részekből. Végig az elbeszélő-főhős beszél egyes szám első személyben (Andreas Sam), de gyerekkori élményeit az érett író hangján adja elő. A középpontban az apa és az anya állnak – a gyermek szemével láttatva.

Rani jadi (1970. „Korai bánat”) – novellisztikus regény önálló elbeszélésekből. A középpontban a gyermek áll – saját szemével láttatva. Az elbeszélés váltakozóan egyes szám első és harmadik személyű, a narrátor vallomásszerűen és visszatekintő reflexióval beszél önmagáról („én”, illetve „a kisfiú”).

Peščanik (1972. „Fövenyóra”) – valódi családi dokumentumból kiinduló  áldokumentum-regény abból a típusból, melyet trükkregénynek nevezek . A középpontban a világ áll – az apa szemével láttatva és sorsában tükröződve. A narrátor kiszorul a szövegből, amely dokumentumokból áll, négy fiktívből („Útirajzok”, „Egy őrült feljegyzései”, „Vizsgálati eljárás” és „Tanúkihallgatás”) és egy valódiból („Levél, avagy tartalom”).  A dokumentumok részletei szétszórva szerepelnek, kivéve a „Levelet”, amely teljes egészében áll a könyv végén.  Ám a töredezett szerkezeten végigvonul a szöveget kisebb egységekre osztó számsor 1-től 67-ig, amely – vizuálisan és matematikailag – a töredékek hátterében mégis sejlő (mindkét író által – idézett módon – emlegetett) egészre utal.

Egyéb művek

Borisz Davidovics síremléke – Grobnica za Borisa Davidoviča (1976)

 

 A családregény de(re)konstrukciója — Kiš és Esterházy

De(re)konstrukcija porodičnog romanaKiš i Esterhazi